A lélek rejtett nyelve

Tavaszzáró bál az alsó tagozaton

A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása és absztraktálása az életnek, hanem az élet maga.

/Martha Graham /

A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből úgy érezzük sohasem elég. Hiszen a tánc felemel, olykor erőt ad és gyógyít, a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, tánc közben azok lehetünk, amik, csak lenni akarunk.  Május 9-én a Szent Vince Tornatermében rendezett alsós gyerekek tavaszzáró bálján ezt láthattuk.

Mi kell a jó hangulathoz? Jó zene, magával ragadó koreográfia, lelkes szereplők, és hálás közönség. Mindezek együtt voltak az alsós gyerekek tavaszzáró bálján. A tornaterem zsúfolásig megtelt gyerekekkel, szülőkkel és érdeklődőkkel. Ezen a délutánon a főszerep a táncé volt. Minden osztály, évfolyam egy-egy tánccal örvendeztette meg a hálás közönséget.

Az alsós énekkar elrepített bennünket a tavasz varázslatos világába a Tavaszragyogásban című énekükkel. Ezt követően egy különleges ritmusjátékkal kápráztatták el a közönséget, ahol figyeltük a poharakat és hallgattuk hogyan szólal mag a Poharas dal a gyerekek keze nyomán. Mindenkit elvarázsolt játékuk.

Ezt követően kezdetét vette az osztályok bemutató tánca. Először ellátogattunk az iskolába, és láthattuk, hallhattuk milyen nehéz az iskolatáska, a főszereplőnek döntenie kellett, hogy az eszére vagy a szívére hallgasson. A színpadon megelevenedett a Tükörkép, valamint egy disco tánc és gyerekkorunk kedvencei is színpadra léptek a hupikék törpikék jelmezben.

A 2. évfolyamos tanulók táncában a ritmus, az energia és a vagányság egyaránt jelen volt, lendületes, modern táncukkal még a pad is „beindult”.

A színpadot Geppetto mester tanítványai is birtokba vették, a sok kis Pinokkió életre kelt, mert a mester kifaragta őket. Táncuk magával ragadta a közönséget és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta fantasztikus táncukat. A funky tánc mindenkit tapsra ösztönzött. A matrózok tánca ismét elvarázsolta a közönséget, ahogy egyszerre dőltek és mozogtak, a közönség elismerő tapsát vívták ki. A vadnyugatra repített bennünket a Rednex jól ismert slágere.

Shakira egyik legismertebb slágere is felhangzott, valamint láthattuk a Clap Snapra a táncot. A bál a Küldd el a mosolyod! számmal zárult.

A bál meglepetéseként a tanító nénik táncát láthattuk, melyet minden gyerek üdvrivalgással fogadott.

Tánc, taps, mosoly, vidámság és jókedv volt jelen ezen a délutánon, így búcsúztak az alsós gyerekek és nevelőik a tavasztól.

A tánc a karok és lábak költészete, a kecses és iszonyatos anyag, maga a mozdulat lehel bele lelket.

/Charles Baudelaire/