Régi nagy ujítónk…

~ Széchenyi hét az iskolában ~

Régi nagy ujítónk, más ujító voltál
harcod áldozat volt és eszményed oltár…

Hogy ne legyen posvány Magyarország földje,
munkával vidúljon mezeinek zöldje,
boldog legyen népe, áldott hegye-völgye.

Babits Mihály: Széchenyi című verse hűen tükrözi a legnagyobb magyar cselekedetét, hazáért való tettét, mely az ünnepségen hangzott el.

Szeptember 21-e minden tanévben különleges nap iskolánk életében, mert gróf Széchenyi István 1791-ben ezen a napon született. Iskolánk életéhez több éve szervesen hozzátartozik egy egész hetet átölelő megemlékezés.

Az alsó tagozatos tanulóink rajzpályázaton és játékos sportdélután vehettek részt, a tanítási órákon folyamatosan feladatokban elrejtve ismerkedtek meg Széchenyi István munkásságával.

A felsős osztályokban megalakult csapatok megmérethették magukat a hét minden napjára szervezett feladatokban: a történelmi Pilvax kávéházban, Kincskeresőben, valamint idegen nyelvi órákon, projekt feladatokon, fordítási versenyeken és a bringaparkban sportvetélkedőn vehettek részt tanulóink. Megtekinthettük iskolánk aulájában Egyediség - Egyéniség című kiállítást, ahol iskolánk tanulói fényképekkel mutatták be miben tehetségesek, különlegesek. A koszorúzási ünnepségünk ennek a tartalmas és mozgalmas hétnek egy méltó nyitánya volt. Gróf Széchenyi István hatalmas és páratlan életműve, nem csak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság, az utókor számára is igen fontos értékeket hordozó forrás. Cselekvő hazaszeretete minden magyar számára példaértékű. Nem véletlenül nevezték őt a leghívebb és a legnagyobb magyarnak. Széchenyi személyét általános tisztelet övezi. Akik találkoztak az életművével, akiket megérintettek Széchenyi gondolatai, azok szerencsésnek tartják magukat, saját területükön tevékenységüket áthatja Széchenyi szellemisége. Ő a Legnagyobb Magyar volt, aki nemzetben gondolkodott, a közjó javát akarta, és ezért dolgozott. A hazaszeretet, a magyar haza iránti tántoríthatatlan hűsége személyét mítoszi magasságokba emelte.

Iskolánk Diákönkormányzata ez évben is meghirdette a Kiművelt emberfők sokaságában rejlik a nemzet ereje című ünnepi beszédíró pályázatát a 7. 8. osztályos tanulók számára. A pályázatra 7 pályamű érkezett, melynek helyezettjei:

Különdíjba részesült: Pethes Polett 7. a

III. Czudor Áron 8. a

II.  Biró Csanád 8.a

I. helyezett Guba-Vizi Vanda 8. b osztályos tanuló ünnepi beszéde lett, melyet az ünnepségen hallhattunk.

Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit a szeptember 21-ei Széchenyi ünnepségen, melyen az iskolánk névadójának, Széchenyi István születésének 232. évfordulójáról emlékezünk meg.

Széchenyi István Bécsben született 1791. szeptember 21-én. A családja katolikus, arisztokrata származású volt. Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója, édesanyja Festetics Julianna grófnő volt.

Széchenyit a legnagyobb magyarnak nevezzük! Hogy miért? Okkal nevezzük így!  Megalapította a Nemzeti Kaszinót, támogatta a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását. Megépíttette a Lánchidat, de még a gőzhajózás is az ő nevéhez kötődik.   Megírta a Hitel, Világ és Stádium könyveket, amellyel óriási hatást gyakorolt Magyarország kora szellemi megújulásában. Neki köszönhetjük a lóversenyeket és a folyók szabályozását is. Tehát okkal érdemelte ki ezt a megtisztelő nevet!

A Hitel című művében azt mondta:

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”

Széchenyi István sokat idézett megállapítása éppúgy megállja a helyét a mai Magyarországon, mint közel két évszázada, a Reformkor idején. A "kiművelt emberfők", tehát a tanult emberek közé nem kizárólag a felsőoktatási intézmények padsoraiból kikerült, diplomás emberek tartoznak. A magyar ember alapvető érdeke, hogy minél több fiatal számára tudja biztosítani a képességeinek és egyéni érdeklődésének leginkább megfelelő képzést.

Én, aki nyolcadikos diákként a továbbtanulás kapujában állok, úgy gondolom, hogy az érdeklődésnek megfelelően kell iskolát választani. Olyan intézményt, ahol megtanuljuk az alapokat, és a saját képességeinek megfelelően lehetünk a legjobbak! Olyat, ahol mindenkit felkészítenek a folyamatos, „holtig való” tanulásra.

Hiszen Széchenyi megírta: „Az ész erő, s így az ész boldogság.”

Ha Széchenyi nem lett volna, nem tette volna meg a legelső lépéseket, akkor a jelenlegi életünkbe lehet, hogy senki sem hozta volna meg ezeket a döntéseket, melyek azóta is hazánkat szolgálják. Legyünk büszkék arra, hogy Magyarországon élt egy ilyen ember!

Ünnepi beszédemet Széchenyi idézetével zárnám:

A koszorúzást követően iskolánkhoz való tartozás jelképeként az első osztály képviselői hagyományainkhoz híven egy széchenyis kitűzőt vehettek át, míg a végzős diákjaink egy iskolai nyakkendőt kaptak. Lóczy Péterné, a diákönkormányzat vezetője kérte, hogy viseljék ezt a kitűzőt és nyakkendőt minden iskolai rendezvényen, legyenek rá büszkék, hogy széchenyis diákok. Egy közösség, mely egységben tudjuk sok mindenre képes célja megvalósításában. Iskolánk a mércét nagyon magasra tette, mikor Széchenyi István nevét választotta. Éljünk, tevékenykedjünk, tegyünk minden nap úgy, hogy méltók legyünk a legnagyobb magyarhoz és akkor méltán vallhatjuk Széchenyi gondolatait:

„Ha valaki azt mondhatja magáról: felebaráti szeretetemben, jó cselekedeteimben, hazám iránti hűségemben, méltányosságra és igazságosságra irányuló törekvésemben nem változtam soha, és soha nem is fogok megváltozni, akkor nem szólok semmit. És boldog, aki ezt önmagáról igazán elmondhatja!”

Koszorúzási ünnepségen Petőné Gyenes Mária és Szabó Zoltán iskolánk volt pedagógusai Szolgálati érdemrendben részesültek. Petőné Gyenes Mária Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott, melyet az ünnepségen vehettek át. Gratulálunk a kitüntetéshez és jó egészséget kívánunk nekik.

Az ünnepség befejezéseként iskolánk énekkarától hallhattuk a Suli dalt:

Most van a legjobb idő arra, hogy megismerjük egymást,

Hogy egyszer majd szép legyen a múlt.