Kazinczy Ferenc öröksége: a szép magyar beszéd

„A magyar nyelv tanítására különös gond fordítandó, hisz ez tartja fenn a nemzeti jellemet.” – Kazinczy Ferenc gondolata figyelmeztetés, mely mind a mai napig érvényes.
Tanítók, tanárok, színészek, bemondók és még sorolhatnám azon foglalkozások sorát, akiknek nagyon fontos szerep jut nyelvünk művelésében, mert a nyelv adja kezünkbe a világot. 60 éve, 1960-ban Péchy Blanka színművésznő kezdeményezésére indult el a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny. „Szép magyar beszédnek” nevezte el az azóta évente megrendezésre kerülő Kazinczy-versenyt – mert ő azt mondta: szépen és okosan kell beszélni. Péchy Blanka eredeti elgondolása az volt, hogy okos gondolatokat jól megfogalmazott szövegekben szólaltassanak meg a versenyzők. Péchy Blanka úgy maradt meg emlékezetünkben, mint a magyar beszédkultúra nagy apostola. Valósággal megmozgatta az országot. A Kazinczy-alapítvány nyomán a diákok, tanárok, színészek, rádióbemondók fogtak össze, hogy nyelvüket védelmezzék, hogy a magyar beszédkultúra fejlődjön. Péchy Blanka nevét mindenki ismeri, alakja, élete, tevékenysége a legnemesebb cselekedet: tenni a honért mindhalálig. Ő valóban vallotta Kazinczy elvét: A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.
Tudjuk, hogy a nyelv művelésére legjobb mód az olvasás, az olvasottak közös megvitatása. Minden olvasó egyben beszélgetőtárs is. A beszélgetők meghallgatják és kimondják azokat a gondolatokat, amelyek az elolvasott könyv kapcsán őket foglalkoztatják. Minél többet megtudunk az olvasás által, annál inkább fel tudunk készülni a világ kihívásaira. Minél többet olvas valaki, annál több új kifejezést ismer meg, ezzel pedig a szókincse gyarapodik. A gazdag szókincs minden helyzetben képes kisegíteni, önbizalmat ad, és növeli az önbecsülést is. Minden elolvasott könyv megtanítja az olvasót jobban összpontosítani. Amikor egy könyvet olvasunk, a teljes figyelem középpontjába a történet kerül, amiben egy szempillantás alatt elmerülünk.
„Olvasónak lenni annyit jelent, hogy sosem leszel magányos és soha nem fogsz unatkozni.”- mondta Joanne Harris.
Mi, akik január 29-én a városi könyvtárban részesei voltunk a Szép magyar beszéd iskolai fordulójának elmondhatjuk, hogy a versenyzőknek köszönhetően nem voltunk magányosak, hiszen nyomon követhettük Rumini kalandjait, részesei lehettünk a természet ébredésének, magunk előtt láttuk a lámpagyújtogatót, megtudtuk, hogy mikor kezdjük meg a gyerekek zenei nevelését, bőrünkön éreztük az őszi kellemes, lágy szellőt, képzeletben jártunk a grundon, hallhattuk József Attila Osvát Ernő szerkesztőhöz írt drámai levelét, sok mindent megtudtunk a macskáról, mely mindenkit megmosolyogtatott. Mindig nagyon fontos a szövegválasztás. Az a jó szöveg, amelyet az olvasó maga választ és azzal azonosulni is tud.  
A Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd iskolai fordulóján tanulóink az évfordulónak, Kazinczy örökségének és Péchy Blanka kezdeményezésének méltán tisztelegtek.
A verseny előtt Gyóni Petra Kazinczy díjas volt tanulónkat hallhatták a versenyzők, aki olvasásával mintát adott, hogyan kell egy szöveget jól olvasni. A jó olvasó nem az írót keresi a műben, hanem saját magát. S a műnek, ha valóban mű, annyi jelentése van, ahány olvasója. Ezért kimeríthetetlen – mondta Tőzsér Árpád érdemes művész.
A szabadon választott szövegek után az 5. és 6. osztályosok Szabó Magda: Álarcosbál, sikeres lányregényből egy izgalmas részt olvastak, melyből megtudtuk, ha nem tanulunk, kitesszük magunkat annak, hogy nem értjük meg ezt a gyönyörű világot. Tehát minden embernek nagyon fontos a tanulás,  A 7. és 8. osztályosok Fekete István: Lutra regényének egy részletét olvasták, melyben egy téli vadászat nehézségeiről hallhattunk.
Az 5. osztályos tanulóink arcára az izgalom piros pírt csalt, hiszen ők először mérették meg magukat e nemes versenyen. Jó volt látni az ismerős arcokat, akik már alsós tagozatos korukban részesei voltak az Aranyszáj szépolvasó versenynek és most a felső tagozaton folytatták a versenyen való részvételt. Régi és sok új versenyző mérte össze olvasását ezen a délutánon. Bízunk benne, hogy e verseny által minél több tanulónk kap kedvet majd az olvasáshoz és a versenyen való részvételhez. A végzős tanulóink a sok éves megmérettetésnek köszönhetően kevésbé izgultak, jó volt ismét hallani őket, tapasztalhattuk, hogy az évek során mennyit fejlődtek. Az általuk választott szövegek hozzájuk méltók volt, szóltak a továbbtanulás gondolatáról, III. Béla királyunk újratemetéséről, és egy vívódó költőnk lelki tusáról.
33 versenyző, megannyi változatos szöveg, előadásmód, hangnem. E délutánon, amíg a versenyzőket hallgattuk, úgy éreztük Kazinczy szavai érvényt szereztek: A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó színeinek gyönyörű játékával.

A zsűri döntése alapján a következő helyezések születtek:

5. osztály győztesei:

I. Kókai Dóra

II. Hoffer Zsófia

III. Kim Maria

6. osztály helyezettjei:

I. Papp Eszter

II. Varga Noémi

III. Görbe Bálint

7. osztály nyertesei:

I. Csomor Kincső

II. Kaszab Ákos és Tűzkő Tímea

III. Banka Nóra és Bódis Jázmin

8. osztály győztesei:

I. Nagy Maja

II. Juhász Maja

III. Gunics Bettina és Molnár Eszter

A verseny résztvevői oklevélben, a győztesek könyvjutalomban részesültek. Köszönetünket fejezzük ki a Városi Könyvtár dolgozóinak, hogy ez évben is helyet adtak e nemes versenynek és a versenyzők megvendégeléséért.
Az évfolyamok győztesei képviselik iskolánkat a területi fordulón. Gratulálunk a győzteseknek és a felkészítésben segítő Érsekné Kácsor Edina, Görbe Kinga és Vizi Enikő tanárnőknek. Jó felkészülést és sikeres szereplést kívánunk minden győztesnek és tanárának.

Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.

/Babits Mihály/