Bepillantás a hüllők rejtélyes világába

Ha ezt a szót halljuk, kígyó, szinte mindenki a hideg testére, és mérgező fogára gondol és félelemmel telik meg. Azok a gyerekek, akik május 14-én a Petőfi Művelődési Házban lévő hüllő és kőzetkiállításon részt vettek Nagy Lajos előadásából megtudhatták melyik állatnak mi a különlegessége, melyik rúg, melyik harap, melyik ideges és melyik állat mivel táplálkozik, honnan származik, milyen gondoskodást igényel. Jó érzés volt látni és hallani, hogy hazánkban még vannak ilyen emberek, akik ingyen felvállalják, hogy elhozzák állataikat és így a gyerekek, érdeklődők testközelből ismerhetik meg az addig csak könyvekben, televízióban vagy interneten látott példányokat. Előadónk Kecskemétről érkezett és elmondta, hogy 1994 óta foglalkozik hüllőkkel és más állatokkal, közel 50 darab állata van, és 4 éve járja az iskolákat bemutató anyagával. Célja, hogy minél szélesebb körben ismertesse meg a gyerekeket a különböző hüllőkkel.
A kiállításon látott állatok kedvtelésből tartottak közé tartoznak. Az egyik legismertebb a kis pézsmateknős, nevét onnan kapta, hogy megzavarásuk esetén, pézsma szagú folyadékot bocsát ki a kloákájából. Érdekessége még, hogy a feje olyan nagy, hogy az nem fér bele a páncéljába.
A gyerekek kedvence volt a sisakos kaméleon, mely nevét a hatalmas sisakjáról kapta. Ez a sisak segít az állatnak a vízhez jutásban és nagy szerepe van a hőháztartás szabályozásában. Erre az állatra a szín kavalkád a jellemző: zöld, kékeszöld, citromsárga, narancssárga, barna, fehér, fekete színben pompázik, színével a környezetéhez próbál alkalmazkodni, hogy kellően beleolvadjon, így kevésbé esik áldozatul. Megtudtuk, hogy a teste és a nyelve azonos hosszú, mely a táplálék megszerzéshez szükséges. A nőstények 3 évig élnek és 30-40 cm hosszúak, míg a hímek két évvel túlélik a nőstényeket és 55-60 cm-re nőnek meg. A környezete nagymértékben befolyásolja a hangulatát.
A kiállítás érdekessége volt a környezetébe teljesen beleolvadó kéregutánzó sáska. A fa kérgére tapad, és csak éjszaka hagyja el helyét, amikor élelemért indul. Itt a nőstény a nagyobb, 15 cm-re nő és hatszor vedlik, míg a hím 10-12 cm és vékonyabb a nősténynél, csak ötször vedlik és 1-1,5 évig élnek a vedlés után. A hím különlegessége, hogy ingerlésre támad, a hátsó lábával megrúgja a támadóját.
Az emberek nagy többsége, ha pókot lát irtózik tőlük, akik látták a kiállítást elcsodálkoztak a hatalmas madárpókok láttán. Megtudtuk, hogy Sybille Merian hölgy 1705-ben készítette el a híressé lett metszetét, amelyen egy pók volt a madáron. Linné adta ennek a fajnak ezt a nevet. Mintegy 850 fajuk ismert, 3-4 cm-től 28-30 cm is lehet. Van közöttük szelíd, de akad agresszív is. Két méregmirigyüket zsákmányszerzésre és az ellenség megbénítására használják.
Egy-egy állatnak a neve nagyon találó és már sejteti a színét, életmódját, jellemzőjét. A gyerekek nagyon élvezték ezt a játékot, hogy melyik állat miért azt a nevet kapta. Így voltak ezzel a vörös haragossikló esetében is. Megtudtuk, hogy a neve a természetéről és a színéről kapta. Ez egy igen haragos, ingerlékeny kígyó. Aki még nem tudta, hát most megtanulta, hogy minden sikló kígyó, de nem minden kígyó sikló. Nagyon gyors mozgású, bár nem mérges kígyó, de a fogai tűszerűek, nem jó ingerelni, mert akkor könnyen balesetet szenvedünk. Akár 120-160 centiméterre is megnőnek.
A szakállas agáma szívesen napozik a kedvenc helyein, mint kövek, ágak. Legjellegzetesebb testrészük a háromszög alakú fej. Nevüket a fej oldalán és a tarkó tájékán növő, kicsúcsosodó pikkelyeiről kapták. Izgalmi állapotában nyelvcsontjuk segítségével kifeszítik ezeket, és ekkor pofaszakállra emlékeztető benyomást keltenek. Testét is képes felfújni, szájukat hatalmasra tátják és kivillantják apró fogaikat, hogy félelmetes ragadozónak tűnjenek. Meg tudja változtatni a szakáll színét, mikor felfokozott izgalmi állapotban van, ez a párzás időszaka vagy a ragadozó elijesztése.
A gyerekek körében kedvenc a kutya, amit lehet sétáltatni. Ezen az előadáson megtudtuk, hogy ha valaki kedvtelésből hüllőt szeretne tartani az a zöld leguánnal kezdheti, mivel ez az állat megszelídíthető, pórázzal lehet sétáltatni, az USA-ban háziállatként tartják. Melegigényes, melynek több színváltozata is ismert, mint kék, narancs, albinó.
Az erdei óriáskígyó különlegessége, hogy nem tojással szaporodik, hanem elevenszülő. Az anya egy fialással 20-60 utódot is világra hozhat. Minél nagyobb az anya hossza, annál több utódot tud világra hozni. A nyulat egyben nyeli le, az áldozatát megfojtja, majd a fejét eszi meg először.
A királypiton nevét onnan kapta, hogy veszély, vagy stressz estén hajlamos labdává gömbölyödni, valamint régebben az afrikai uralkodók ékszerként viselték. Nagyon lusta állat, csak akkor mozdul meg, amikor élelmet szerez magának, vagy ha menekülnie kell. Nagyon szelíd, életének 80%-át mozdulatlanul tölti. Élelemszerzésre 2-3 hetente indul.
A kiállításon betekintést kaptunk a hazánkban található kőzetekről is, megtudtuk, hogy ezek lehetnek vulkánikus és üledékes kőzetek. A legpuhábbtól a zeolittól, a tufa, a riolit, az andezit, a bazalton át eljutottunk a legkeményebbig, a gránitig. Láthattuk az üledékes kőzeteket, mint a homokkövet, a dolomitot, a süttői mészkövet és a vörös márványt.
A kiállítás lehetőséget biztosított a csodálatos ásványok, ékszerek, csigák, kagylók vásárlására is.
Egy rendhagyó természetismeret óra azért is jó, mert itt láthatták, hallhatták, megnézhették az érdekes állatokat, kőzeteket, sokat tanulhattak tanítványaink. Az előadás interaktív volt, mert hol előadónk, Nagy Lajos kérdezett a gyerekektől, hol a gyerekek tettek fel megválaszolásra váró kérdéseiket.

„Egyetlen nap sem vész kárba, melyen tanultál valamit.” /David Eddings/